Tanulási motívumok differenciált vizsgálata és fejlesztése

Az utóbbi évek pedagógiai kutatásai és elméleti megközelítései egyre inkább kiemelték a tanulási motívumok meghatározó szerepét a képességek fejlődésében és az iskolai eredményességben. A kutatók felismerték, hogy a motívumok szoros összefüggésben állnak az alapképességek fejlődésével, és a motívumo...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Testületi szerző: Pedagógiai Értékelési Konferencia (4.) (2006) (Szeged)
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2006
Sorozat:Pedagógiai Értékelési Konferencia 4
Kulcsszavak:Motiváció - pedagógiai - előadáskivonat
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/60226
LEADER 02783naa a2200181 i 4500
001 acta60226
005 20221108115643.0
008 190730s2006 hu o 1|| zxx d
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
245 0 0 |a Tanulási motívumok differenciált vizsgálata és fejlesztése  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |c 2006 
300 |a 42 
490 0 |a Pedagógiai Értékelési Konferencia  |v 4 
520 3 |a Az utóbbi évek pedagógiai kutatásai és elméleti megközelítései egyre inkább kiemelték a tanulási motívumok meghatározó szerepét a képességek fejlődésében és az iskolai eredményességben. A kutatók felismerték, hogy a motívumok szoros összefüggésben állnak az alapképességek fejlődésével, és a motívumok hiánya, illetve fejletlensége iskolai kudarcokhoz, eredménytelenséghez, lemorzsolódáshoz vezethet. Bár a motiváció fontossága megkérdőjelezhetetlen, kutatása nem tükrözi a jelentőségét. A motiváció természetéből adódóan vizsgálata komplex, kvalitatív és kvantitatív módszereket is ötvöző eljárásokkal valósítható meg. Az egyes motívumok fejlődéséről, szociokulturális meghatározottságáról, fejlesztési lehetőségeiről kevés információ áll rendelkezésünkre. Ezért is tartottuk szükségesnek egy olyan szimpózium létrehozását, amely a tanulási motívumok vizsgálatának különböző módszereit mutatja be különböző mintákon. Józsa Krisztián és Fazekasné Fenyvesi Margit előadásukban tanulásban akadályozott gyermekek motivációját vizsgálták, a többségi gyermekekével öszszehasonlítva. Eredményeik a két vizsgált csoport motívumai között jelentős különbségekre hívják fel a figyelmet. Rapos Nóra az érzelmek, ezen belül az iskolai félelmek kvalitatív eszközökkel történő vizsgálatát ismerteti, összevetve a kvantitatív eljárásokból származó sajátosságokkal és tapasztalatokkal. Fejes József Balázs hátrányos helyzetű és roma gyerekek tanulási motivációját és szociokulturális hátterét vizsgálja. Molnár Éva egy hátrányos helyzetű tanulókra irányuló, számítógéppel segített oktatással történő fejlesztőkísérlet eredményeiről számol be. A fejlesztés eredményei szerint jelentősen javult minden vizsgált motívum. A szimpózium előadásai jelentős tapasztalatokkal gazdagítják a tanulási motiváció szakirodalmát, ugyanakkor vizsgálati és fejlesztési lehetőségekre nyújtanak megfelelő kiindulási alapot. 
695 |a Motiváció - pedagógiai - előadáskivonat 
710 |a Pedagógiai Értékelési Konferencia (4.) (2006) (Szeged) 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/60226/3/pek_2006_042-043.pdf  |z Dokumentum-elérés