A jelzési hipotézis vizsgálata a felsőoktatási marketingben
Az információs aszimmetria irodalmában már az 1970-es évek óta jelennek meg a marketing területével foglalkozó kutatások. Több szerző kimutatta, hogy különösen a tapasztalati javak esetében a marketingkommunikációs tevékenységekben közölt információk mennyisége és pontossága jelzésként (signal) műkö...
Elmentve itt :
Szerzők: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Könyv része |
Megjelent: |
2014
|
Sorozat: | „Marketing megújulás” : Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai
|
Kulcsszavak: | Felsőoktatás, Marketing |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57676 |
LEADER | 02300naa a2200205 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | acta57676 | ||
005 | 20221108115223.0 | ||
008 | 190527s2014 hu o 1|| zxx d | ||
020 | |a 978-963-306-312-5 | ||
040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
041 | |a zxx | ||
100 | 1 | |a Kiss Marietta | |
245 | 1 | 2 | |a A jelzési hipotézis vizsgálata a felsőoktatási marketingben |h [elektronikus dokumentum] / |c Kiss Marietta |
260 | |c 2014 | ||
300 | |a 406-415 | ||
490 | 0 | |a „Marketing megújulás” : Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai | |
520 | 3 | |a Az információs aszimmetria irodalmában már az 1970-es évek óta jelennek meg a marketing területével foglalkozó kutatások. Több szerző kimutatta, hogy különösen a tapasztalati javak esetében a marketingkommunikációs tevékenységekben közölt információk mennyisége és pontossága jelzésként (signal) működik, azaz a jobb minőségű termékek és szolgáltatások eladói több információt közölnek önként a piaccal, mert számukra ez kevesebb kockázattal jár, mint gyengébb versenytársaik számára. Jelen tanulmányunkban ezt a jelenséget a felsőoktatási intézmények piacán vizsgáljuk meg. Elemzésünkben nyilvános elektronikus felületeken megjelenő adatok mennyiségét hasonlítjuk össze a felsőoktatási rangsorok elején található vélhetően jobb, valamint a rangsorokban jelentősen hátrább elhelyezkedő vélhetően rosszabb amerikai egyesült államokbeli egyetemek esetében, és a kapott eredményeket kiscsoportos tantermi kísérlet keretében is teszteljük. Eredményeink megerősítik, hogy azok az intézmények, amelyekről több információ érhető el, várhatóan magasabb minőséget is képviselnek. A kísérlet tanulsága szerint a hallgatók a pontosabb információkat közlő intézményeket pontosabban értékelik, azaz a konkrétabb információ jelenléte nem torzítja pozitív irányban az értékelést, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy a jobb intézményeknek megéri több, a rosszabbaknak pedig kevesebb pontos információt közölniük. | |
695 | |a Felsőoktatás, Marketing | ||
700 | 0 | 1 | |a Kun András István |e aut |
856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/57676/1/marketing_megujulas_406-415.pdf |z Dokumentum-elérés |