A jelzési hipotézis vizsgálata a felsőoktatási marketingben

Az információs aszimmetria irodalmában már az 1970-es évek óta jelennek meg a marketing területével foglalkozó kutatások. Több szerző kimutatta, hogy különösen a tapasztalati javak esetében a marketingkommunikációs tevékenységekben közölt információk mennyisége és pontossága jelzésként (signal) műkö...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Kiss Marietta
Kun András István
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2014
Sorozat:„Marketing megújulás” : Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai
Kulcsszavak:Felsőoktatás, Marketing
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/57676
LEADER 02300naa a2200205 i 4500
001 acta57676
005 20221108115223.0
008 190527s2014 hu o 1|| zxx d
020 |a 978-963-306-312-5 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
100 1 |a Kiss Marietta 
245 1 2 |a A jelzési hipotézis vizsgálata a felsőoktatási marketingben  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Kiss Marietta 
260 |c 2014 
300 |a 406-415 
490 0 |a „Marketing megújulás” : Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai 
520 3 |a Az információs aszimmetria irodalmában már az 1970-es évek óta jelennek meg a marketing területével foglalkozó kutatások. Több szerző kimutatta, hogy különösen a tapasztalati javak esetében a marketingkommunikációs tevékenységekben közölt információk mennyisége és pontossága jelzésként (signal) működik, azaz a jobb minőségű termékek és szolgáltatások eladói több információt közölnek önként a piaccal, mert számukra ez kevesebb kockázattal jár, mint gyengébb versenytársaik számára. Jelen tanulmányunkban ezt a jelenséget a felsőoktatási intézmények piacán vizsgáljuk meg. Elemzésünkben nyilvános elektronikus felületeken megjelenő adatok mennyiségét hasonlítjuk össze a felsőoktatási rangsorok elején található vélhetően jobb, valamint a rangsorokban jelentősen hátrább elhelyezkedő vélhetően rosszabb amerikai egyesült államokbeli egyetemek esetében, és a kapott eredményeket kiscsoportos tantermi kísérlet keretében is teszteljük. Eredményeink megerősítik, hogy azok az intézmények, amelyekről több információ érhető el, várhatóan magasabb minőséget is képviselnek. A kísérlet tanulsága szerint a hallgatók a pontosabb információkat közlő intézményeket pontosabban értékelik, azaz a konkrétabb információ jelenléte nem torzítja pozitív irányban az értékelést, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy a jobb intézményeknek megéri több, a rosszabbaknak pedig kevesebb pontos információt közölniük. 
695 |a Felsőoktatás, Marketing 
700 0 1 |a Kun András István  |e aut 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/57676/1/marketing_megujulas_406-415.pdf  |z Dokumentum-elérés