Adalékok a hazai lakásügyhöz

Hazánkban az 1989. évi rendszerváltást követően konzerválódtak a lakótelepi lakásoknál egyre inkább felhalmozódó problémák. Ezt tetézte még, hogy az”átmenet” pár évében százezres nagyságrendben juthattak hozzá az eddigi lakásbérlők rendkívül kedvezményes feltételekkel lakásaikhoz, tehermentesítve ez...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Csermák Károly
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2012
Sorozat:Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban
Kulcsszavak:Lakásügy - Magyarország
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/57551
LEADER 02551naa a2200193 i 4500
001 acta57551
005 20200402101329.0
008 190520s2012 hu o 0|| zxx d
020 |a 978-963-306-117-6 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
100 1 |a Csermák Károly 
245 1 0 |a Adalékok a hazai lakásügyhöz  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Csermák Károly 
260 |c 2012 
300 |a 41-56 
490 0 |a Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban 
520 3 |a Hazánkban az 1989. évi rendszerváltást követően konzerválódtak a lakótelepi lakásoknál egyre inkább felhalmozódó problémák. Ezt tetézte még, hogy az”átmenet” pár évében százezres nagyságrendben juthattak hozzá az eddigi lakásbérlők rendkívül kedvezményes feltételekkel lakásaikhoz, tehermentesítve ezzel az önkormányzatokat és más lakáskezelőket. Az ezredfordulóra az épített lakások száma mélypontra zuhant, a lakáshitelezés gyakorlatilag nem működött. Az akkori kormányzat a „Széchenyi Terv” részeként egyrészt a lakáshitelezési rendszert indította útjára, másrészt az önkormányzati bérlakás-szektor teljes felszámolását szerette volna meggátolni. Azonban a lakáspolitika kialakítói gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták a lakásstatisztikai adatok által sugallt aránytalanságokat, a velük kapcsolatos kutatói megállapításokat és javaslatokat, melynek eredményeként egyrészt egy felpörgetett új lakásépítési dömping, másrészt elégtelen számú bérlakásépítés realizálódott. Nem érvényesült a szelektív lakáspolitika, mert zömmel olyanok juthattak államilag társfinanszírozott hitelekhez, akiknek a jövedelmi viszonyai meghaladták a társadalmi átlagot. Emiatt aztán a költségvetést indokolatlan lakás(építési)támogatások terhelték. A hazai büdzsé még bőségesen költekezett, amikor más EU-s fejlett országokban alaposan lefaragták az ilyen jellegű kiadásokat és nagyobb hangsúlyt helyeztek a bérlakás-állomány növelésére és az indokolt szociális kiadásokra. Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy bemutassam azokat a tényeket és lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak egy egységesebb, átgondoltabb lakáskoncepció kialakításához. 
695 |a Lakásügy - Magyarország 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/57551/1/erzelmek_es_indulatok_a_gazdasagban_041-056.pdf  |z Dokumentum-elérés