A magyar villamosenergia-piac és a liberalizációs folyamat anomáliái
Az utóbbi években egyre többet hallunk a villamos energia liberalizációjáról. Mit is jelent ez? Az Európai Unió még a kilencvenes évek közepén elindította az úgynevezett piacnyitási folyamatot. Ennek megfelelően megjelentek azok az európai uniós irányelvek, amelyek azt célozták, hogy a monopol és a...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2012
|
| Sorozat: | Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban
|
| Kulcsszavak: | Villamosenergia - Európai Unió |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57550 |
| Tartalmi kivonat: | Az utóbbi években egyre többet hallunk a villamos energia liberalizációjáról. Mit is jelent ez? Az Európai Unió még a kilencvenes évek közepén elindította az úgynevezett piacnyitási folyamatot. Ennek megfelelően megjelentek azok az európai uniós irányelvek, amelyek azt célozták, hogy a monopol és a versenypiaci körülmények között is végezhető tevékenységeket a lehető legjobban el lehessen egymástól választani (unbundling). A villamos energia iparban monopol tevékenységnek számítanak a hálózathoz köthető tevékenységek (elosztás, átvitel, rendszerirányítás), míg az összes többi tevékenység kereskedelmi jellegű. A cél, hogy ezek a tevékenységek teljes mértékben elváljanak egymástól, mert csak így van lehetőség a hálózathoz való szabad és megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítására, amely kulcsfontosságú a verseny szempontjából. A hazai villamos energia ipar felépítésében a természetes és a mesterséges monopólium összefonódik. A termelők – a rendszerirányító (MAVIR) – a közüzemi nagykereskedő (MVM) – a hálózati engedélyesek és a közüzemi kereskedők (a közüzem) együttesen alkotják a történelmileg ismert, területi monopólium pozícióval bíró villamos energia piacot. Az Európai Uniónak az egységes európai piacról alkotott elképzelése és a villamos energia szektor ilyen jellegű, merev szervezettsége ellentmondásos. Ennek az ellentmondásnak a feloldására megfogalmazódó válasz a 96/92 EU direktívában található, aminek leképezése a magyar törvényhozásban, a 2001- ben hatályba lépő CX. Villamos Energia Törvény (VET). Az itt szereplő ajánlás a piac liberalizációján, a nemzeti-területi monopolhelyzetben lévő társaságok strukturális átszervezésén keresztül kívánja létrehozni az egységes, európai villamos energia piacba illeszkedő magyar versenyző piacot. A liberalizációs elképzelés mögött nagyobb költséghatékonysággal működő, a monopol árakat letörő, innovációra fogékony, versenyző piac kialakítása a cél. Tanulmányomban vizsgálom a hatékony versenypiac kialakulását gátló adminisztratív szabályozók meglétét különös tekintettel a magyarországi rendszerirányító szerepére és helyére a kialakuló liberalizált rendszerben. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 29-40 |
| ISBN: | 978-963-306-117-6 |