A lisszaboni program stratégiai összefüggései
A lisszaboni programot olyan stratégiai kísérletnek tekinthetjük, amellyel az EU megpróbál választ adni korszakunk kihívásaira. Én is ilyen összefüggésbe helyezem. Az EU számára az elmúlt évtizedekben visszatérően közvetlenül a romló vagy nem kielégítő versenyképessége okozott gondot. A versenyképes...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2007
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
6 A lisszaboni folyamat és Magyarország 6 |
| Kulcsszavak: | Integráció - Európai Unió és Magyarország, Európai Unió - gazdaságpolitika |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/5684 |
| LEADER | 02391naa a2200241 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta5684 | ||
| 005 | 20220209120044.0 | ||
| 008 | 161015s2007 hu o 0|| hun d | ||
| 020 | |a 978-963-482-838-9 | ||
| 022 | |a 1588-8533 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 100 | 1 | |a Palánkai Tibor | |
| 245 | 1 | 2 | |a A lisszaboni program stratégiai összefüggései |h [elektronikus dokumentum] / |c Palánkai Tibor |
| 260 | |c 2007 | ||
| 300 | |a 13-32 | ||
| 490 | 0 | |a SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei |v 6 | |
| 490 | 0 | |a A lisszaboni folyamat és Magyarország |v 6 | |
| 520 | 3 | |a A lisszaboni programot olyan stratégiai kísérletnek tekinthetjük, amellyel az EU megpróbál választ adni korszakunk kihívásaira. Én is ilyen összefüggésbe helyezem. Az EU számára az elmúlt évtizedekben visszatérően közvetlenül a romló vagy nem kielégítő versenyképessége okozott gondot. A versenyképesség kérdése különösen az 1980-as évektől került az EU-politikák fókuszába. Nyilvánvalóvá vált, hogy az EU a globális piacokon teret veszít, főként a csúcstechnikák vonatkozásában. A válasz részben a piacok teljes integrációja volt, amit az egységes belső piac kialakításával igyekeztek elérni. Gazdaságpolitikai szempontból fontos lépés volt az Európai Egységes Okmány intézkedése, ami a kutatás és fejlesztési politikákat a közös politikák körébe vonta. Beindították a „keretprogramokat", s mind a Maastrichti, mind az Amszterdami Szerződések megerősítették, hogy az ipar versenyképessége érdekében megfelelő „akciókra" van szükség. A Bizottság 1993-ban tette közzé a „Növekedés, Termelékenység és Foglalkoztatottság" című Fehér Könyvét, amit 1994-ben a Bangemann-jelentés követett „Európa és a globális információs társadalom" címen. A folyamatban kétségtelenül fordulópont a Tanács 2000. márciusi lisszaboni döntése, ami célul tűzi, hogy az EU 2010-ig a globális piacokon az ún. e-Europe program megvalósításával a legversenyképesebb gazdasággá váljon. | |
| 650 | 4 | |a Társadalomtudományok | |
| 650 | 4 | |a Közgazdasági és gazdálkodástudományok | |
| 695 | |a Integráció - Európai Unió és Magyarország, Európai Unió - gazdaságpolitika | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/5684/1/gtk_2007_013-032.pdf |z Dokumentum-elérés |