A bankrendszer és stakeholderei történeti megközelítésben, avagy az állam szerepvállalása az ipar banki finanszírozása előmozdításában a magyar gazdaságtörténetben

Tanulmányunk a magyar banktörténet második világháború előtti történetével kíván foglalkozni az ipar hosszú lejáratú hitelforrásokkal történő ellátása szempontjából. Gondolatmenetünk kiindulópontja Gerschenkron közismert tétele az iparosodás tipológiájára vonatkozóan: az iparosodás alaptípusát Angli...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kovács György
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2006
Sorozat:SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei 5
A bankszektor és stakeholderei 5
Kulcsszavak:Bankügy, Gazdaságtörténet
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/5675
LEADER 02437naa a2200229 i 4500
001 acta5675
005 20220209085612.0
008 161015s2006 hu o 0|| hun d
022 |a 1588-8533 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Kovács György 
245 1 2 |a A bankrendszer és stakeholderei történeti megközelítésben, avagy az állam szerepvállalása az ipar banki finanszírozása előmozdításában a magyar gazdaságtörténetben  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Kovács György 
260 |c 2006 
300 |a 54-109 
490 0 |a SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei  |v 5 
490 0 |a A bankszektor és stakeholderei  |v 5 
520 3 |a Tanulmányunk a magyar banktörténet második világháború előtti történetével kíván foglalkozni az ipar hosszú lejáratú hitelforrásokkal történő ellátása szempontjából. Gondolatmenetünk kiindulópontja Gerschenkron közismert tétele az iparosodás tipológiájára vonatkozóan: az iparosodás alaptípusát Anglia jelentette, ahol a vállalkozások önfinanszírozása megfelelő tőkeakkumulációt biztosított s nem volt szükség speciális intézményekre a hosszú távú ipari tőke biztosításához. Ezzel szemben a XIX. században az alulfejlett országok esetében az iparosítás tőkeigénye csak speciális intézmények segítségével volt biztosítható, egyrészt a lemaradás gyorsított leépítése érdekében, másrészt azért is, mert ekkor a korábbi századokhoz képest sokkal magasabb tőkebefektetést igénylő iparágak fejlesztésére került sor. Ezt a tőkeközvetítő szerepet vagy az univerzális bankok, vagy az állam töltötte be, az elmaradottság függvényében Németországban a bankrendszer, Oroszországban az állam szerepe volt mérvadó. Magyarország e fejlettségi rangsorban köztes helyett foglalván el, mind a bankrendszer, mind az állam szerepe jelentőséggel bírt, így tanulmányunk keretében a XIX. századon időben előre és túl is terjedően vizsgáljuk e kettős szerepet, illetve ennek egy sajátos metszetét: az állam beavatkozását a bankrendszerbe a hosszú lejáratú ipari tőke biztosítása érdekében. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Közgazdasági és gazdálkodástudományok 
695 |a Bankügy, Gazdaságtörténet 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/5675/1/gtk_2006_054-109.pdf  |z Dokumentum-elérés