A bankrendszer és stakeholderei történeti megközelítésben, avagy az állam szerepvállalása az ipar banki finanszírozása előmozdításában a magyar gazdaságtörténetben
Tanulmányunk a magyar banktörténet második világháború előtti történetével kíván foglalkozni az ipar hosszú lejáratú hitelforrásokkal történő ellátása szempontjából. Gondolatmenetünk kiindulópontja Gerschenkron közismert tétele az iparosodás tipológiájára vonatkozóan: az iparosodás alaptípusát Angli...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Könyv része |
Megjelent: |
2006
|
Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
5 A bankszektor és stakeholderei 5 |
Kulcsszavak: | Bankügy, Gazdaságtörténet |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/5675 |
LEADER | 02437naa a2200229 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | acta5675 | ||
005 | 20220209085612.0 | ||
008 | 161015s2006 hu o 0|| hun d | ||
022 | |a 1588-8533 | ||
040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hun | ||
100 | 1 | |a Kovács György | |
245 | 1 | 2 | |a A bankrendszer és stakeholderei történeti megközelítésben, avagy az állam szerepvállalása az ipar banki finanszírozása előmozdításában a magyar gazdaságtörténetben |h [elektronikus dokumentum] / |c Kovács György |
260 | |c 2006 | ||
300 | |a 54-109 | ||
490 | 0 | |a SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei |v 5 | |
490 | 0 | |a A bankszektor és stakeholderei |v 5 | |
520 | 3 | |a Tanulmányunk a magyar banktörténet második világháború előtti történetével kíván foglalkozni az ipar hosszú lejáratú hitelforrásokkal történő ellátása szempontjából. Gondolatmenetünk kiindulópontja Gerschenkron közismert tétele az iparosodás tipológiájára vonatkozóan: az iparosodás alaptípusát Anglia jelentette, ahol a vállalkozások önfinanszírozása megfelelő tőkeakkumulációt biztosított s nem volt szükség speciális intézményekre a hosszú távú ipari tőke biztosításához. Ezzel szemben a XIX. században az alulfejlett országok esetében az iparosítás tőkeigénye csak speciális intézmények segítségével volt biztosítható, egyrészt a lemaradás gyorsított leépítése érdekében, másrészt azért is, mert ekkor a korábbi századokhoz képest sokkal magasabb tőkebefektetést igénylő iparágak fejlesztésére került sor. Ezt a tőkeközvetítő szerepet vagy az univerzális bankok, vagy az állam töltötte be, az elmaradottság függvényében Németországban a bankrendszer, Oroszországban az állam szerepe volt mérvadó. Magyarország e fejlettségi rangsorban köztes helyett foglalván el, mind a bankrendszer, mind az állam szerepe jelentőséggel bírt, így tanulmányunk keretében a XIX. századon időben előre és túl is terjedően vizsgáljuk e kettős szerepet, illetve ennek egy sajátos metszetét: az állam beavatkozását a bankrendszerbe a hosszú lejáratú ipari tőke biztosítása érdekében. | |
650 | 4 | |a Társadalomtudományok | |
650 | 4 | |a Közgazdasági és gazdálkodástudományok | |
695 | |a Bankügy, Gazdaságtörténet | ||
856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/5675/1/gtk_2006_054-109.pdf |z Dokumentum-elérés |