Pénzpolitika, megtakarítás és közösségi döntések
A globalizálódó világ az elektronikai forradalom körülményei között ismét esélyt ad hazánknak, hogy a félperifériából okos együttműködés esetén félcentrum országgá váljon. A multinacionális vállalatokkal úgy lehet hosszú távon hatékonyan együttműködni, ha erős beszállítói hátteret építünk ki. Ennek...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2003
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
2 Pénzügypolitika az ezredfordulón 2 |
| Kulcsszavak: | Pénzügyi politika |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/5615 |
| Tartalmi kivonat: | A globalizálódó világ az elektronikai forradalom körülményei között ismét esélyt ad hazánknak, hogy a félperifériából okos együttműködés esetén félcentrum országgá váljon. A multinacionális vállalatokkal úgy lehet hosszú távon hatékonyan együttműködni, ha erős beszállítói hátteret építünk ki. Ennek feltétele a hazai megtakarítások ösztönzése megfelelően magas (a gazdasági növekedési ütemhez és a felhalmozott vagyonhoz igazodó) kamatlábbal, ami viszont rövid távon valamelyest fékezi a növekedést. Nem tudhatjuk, hogy melyik pártformáció tekinti a fenntartható növekedést alapvetőbbnek, mint a gyors növekedést, csak azt tudhatjuk, hogy a választók fognak erről szavazni 2002-ben is. Nem tudhatjuk, hogy ki megy el szavazni, de sejtjük, hogy ebben szerepet játszik egy egyszerű képlet szerint jövedelmének közpénz hányada, szociológiai csoportjának nagyságrendje és iskolázottsági foka. Még kevésbé tudjuk, hogy melyik pártot választja a szavazó, de azt tudjuk, hogy a hatalmi skálán elfoglalt hely együtt jár azzal, hogy transzferben érdekelt-e vagy adómérséklésben, hogy a születés- vagy a halálszabályozásban érdekelt, hogy mi az általános viszonya a rövid távú áldozatokhoz, ha annak terhét nagyobbrészt a másik fél fizeti. A tanulmányban két kérdésre koncentrálunk: az első részben azt kívánjuk bemutatni, hogy a megtakarítások miként függnek a kamatlábaktól vagyon fejlett és vagyonfejlődő gazdaságok esetén, és miért indokolt, hogy rövid távú növekedésmaximáló gazdaságpolitika helyett a fenntartható növekedést szolgáló, megtakarítás-ösztönző gazdaságpolitika érvényesüljön. A következő részben a közösségi döntések elmélete segítségével azt vizsgáljuk meg, hogy demokratikus berendezkedésű országokban mitől függ, hogy versengő gazdaságpolitikai koncepciók közül melyik kap a választáson politikai támogatást a szavazóktól. The globalizing world in the revolution of electronics gives a chance again to Hungary to transform from a country of the semi-periphery into a country of the semicentre by intelligent cooperation. To cooperate efficiently with multinational companies in the long-run we must build a strong supplier background. To achieve this, adequately high interest rates are a pre-requisite for stimulating domestic savings (adjusting to the course of economic growth and accumulated wealth) which slows down growth in the short-run. We don't know for sure which political: coalition views sustainable development as more fundamental than fast growth we only know for sure that people will cast their vote on this in 2002. We don't know who will participate in the elections but we can suspect that their financial contribution to the public sector, the size of the sociological group they belong and their:degree of education will play a role. Even less do we know which political party the elector is going to vote for but we do know that his position on a scale of power reflects whether he is interested in transfers or tax reduction, birth or mortality control and what his general attitude is towards short term sacrifices if the burdens are mainly paid by others. In this study we concentrate on 2 things: in the first part we'd like to point out how savings depend on interest rates in a fully developed and in an emerging economy and why is it essential to adopt a sustainable growth-maximizing and not a short term growth maximizing economic policy. In the next part we will examine using the theory of public choice which of the competing economic policy conceptions get priority in political elections in democratic countries. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 58-73 |
| ISSN: | 1588-8533 |