Das Finnisch-Wolgaische Ableitungssuffix -kse
A *Ase-képzőnek, amelynek legalább finn-volgai eredetét biztosnak tartják, denominális és deverbális funkciója van. A cikkben ennek a képzőnek a használatát és fejlődését vizsgáljuk. A balti finn nyelvekben ezzel a képzővel főnevekből olyan főneveket képeznek, amelyek az alapszóhoz közel álló jelent...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2001
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft
41 |
| Kulcsszavak: | Finnugor nyelvek |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/3887 |
| LEADER | 03017nab a2200229 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta3887 | ||
| 005 | 20220916093557.0 | ||
| 008 | 161015s2001 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 0586-3716 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 041 | |a ger | ||
| 100 | 1 | |a Saarinen Sirkka | |
| 245 | 1 | 4 | |a Das Finnisch-Wolgaische Ableitungssuffix -kse |h [elektronikus dokumentum] / |c Saarinen Sirkka |
| 260 | |c 2001 | ||
| 300 | |a 241-248 | ||
| 490 | 0 | |a Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft |v 41 | |
| 520 | 3 | |a A *Ase-képzőnek, amelynek legalább finn-volgai eredetét biztosnak tartják, denominális és deverbális funkciója van. A cikkben ennek a képzőnek a használatát és fejlődését vizsgáljuk. A balti finn nyelvekben ezzel a képzővel főnevekből olyan főneveket képeznek, amelyek az alapszóhoz közel álló jelentést hordoznak, vagy hasonló dezignátumot fejeznek ki. A képzővel létrehozott származékkal kifejezhetjük azt a tárgyat, amire az alapszó dezignátumát használjuk, ill. a dezignátum anyagát. A deverbális Ase-képzővel pedig cselekvést és állapotot kifejező főnevek jönnek létre. - A finnben és a többi balti finn nyelvekben a *kse képző esetraggá is vált, ami eredetileg a lokális „hová" kérdésre válaszolt. A mai nyelvben ezt az esetragot, a transzlatívust, predikatívusi esetként „mivé, milyenné" kérdésre válaszolva használják. A lapp nyelvben is két névszóképzővariáns megtalálható, mint a balti finn nyelvekben. Az egyik denominális képző, és a képzővel létrehozott származékkal kifejezhetjük azt a tárgyat, amire az alapszó dezignátumát használjuk, ill. a dezignátum anyagát. A másik már deverbális képző, amivel cselekvést, a cselekvés tárgyát, eszközét vagy eredményét fejezhetik ki. A mordvinban ennek a legproduktívabbnak tartott névszóképzőnek az alakja -ks, denominális és deverbális funkciója van. A denominális képző az alapszó dezignátumának az anyagát vagy azt a tárgyt fejezi ki, amire az alapszó dezignátumát használjuk. A cselekvés eredményét vagy eszközét pedig deverbális képzővel képezik. - A mordvinban is transzlatívusi esetraggá vált a ks-képző. Ezt ugyanúgy predikatívusi esetként használják „mivé, milyenné" kérdésre felelve, mint a balti finn nyelvekben. A mordvinban a transzlatívust predikatívusi esetként „miként" kérdésre válaszolva is használják. A cseremiszben ennek a képzőnek az alakja -as, az északnyugati nyelvjárásban olykor -aks. Az alapszó dezignátumának az anyagát vagy azt a tárgyat fejezi ki, amire az alapszó dezignátumát használjuk. | |
| 650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
| 650 | 4 | |a Nyelvek és irodalom | |
| 695 | |a Finnugor nyelvek | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/3887/1/etno_lingu_041_241-248.pdf |z Dokumentum-elérés |