Die samojedischen Konjugationsarten und die Frage eines uralischen Ergativs Anmerkungen zur sog. Reflexiven Konjugation des Nordsamojedischen /
A birtokos személyragok (Px) és az igei személyragok (Vx) viszonyából kiindulva a szerző kísérletet tesz annak bemutatására, hogy milyen funkciókkal rendelkezik az északi szamojéd nyelvek reflexív konjugációja (RK). Elsősorban a a RK és a szubjektív konjugáció (SK), valamint a predikatív igeragozás...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2000
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft
40 |
| Kulcsszavak: | Szamojéd nyelvek - ige, Uráli nyelvek |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/3849 |
| LEADER | 02766nab a2200229 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta3849 | ||
| 005 | 20220915134410.0 | ||
| 008 | 161015s2000 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 0586-3716 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 041 | |a ger | ||
| 100 | 1 | |a Katzschmann Michael | |
| 245 | 1 | 4 | |a Die samojedischen Konjugationsarten und die Frage eines uralischen Ergativs |h [elektronikus dokumentum] : |b Anmerkungen zur sog. Reflexiven Konjugation des Nordsamojedischen / |c Katzschmann Michael |
| 260 | |c 2000 | ||
| 300 | |a 113-130 | ||
| 490 | 0 | |a Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft |v 40 | |
| 520 | 3 | |a A birtokos személyragok (Px) és az igei személyragok (Vx) viszonyából kiindulva a szerző kísérletet tesz annak bemutatására, hogy milyen funkciókkal rendelkezik az északi szamojéd nyelvek reflexív konjugációja (RK). Elsősorban a a RK és a szubjektív konjugáció (SK), valamint a predikatív igeragozás (PF) egyes számú alakjai közötti viszonyra koncentrál. Az imperszonáliákon keresztül a szölkup is idevonható, bár RK-val nem rendelkezik. A RK eredetére vonatkozó eddigi tisztán formális magyarázatkísérletek, melyek kiindulópontja a Vx3Sg, nem meggyőzőek. Már Katz sem talált értelmes funkciót a 3. személy számára, csak akkor, ha ergatív szereppel kapcsoljuk össze. Ergatív szerkezettel az osztják rendelkezik, s nyomai esetleg a szölkupban is felfedezhetők. De sok uráli nyelv passzív szerkezetei is alapulhatnak eredeti ergatívokon. Itt a RK járulékos jele, a *j is nagyon fontos szerepet játszik. Ez a jel *jV alakban sok funkcióban megtalálható a PU-ban, mind a deverbális névszókban, mind a momentán, valamint inchoatív igékben, de a reflexívumban, ill. a passzívumban is. Éppen ezek azok a funkciók, melyeket ma a RK vesz át. Ezért kiindulhatunk abból, hogy a RK-nak több forrása is van, melyek közül az egyik minden bizonnyal egy ergatívusz volt, s amely talán az egykori VSX típusból az uráli SOV típusba való átmenet során tünt el, ill. feloldódott többek között az északi szamojéd RK-ban. Ezt a feltételezést néhány olyan adat igazolja, melyekben bár akk.-tárgy található, de az ige reflexíven van ragozva. Mivel a szerző ezeket az adatokat szúrópróbaszerűen válogatta ki, javaslatot tesz a jelenség újabb, alaposabb vizsgálatára és feldolgozására. | |
| 650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
| 650 | 4 | |a Nyelvek és irodalom | |
| 695 | |a Szamojéd nyelvek - ige, Uráli nyelvek | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/3849/1/etno_lingu_040_113-130.pdf |z Dokumentum-elérés |