A K+F és technológiatranszfer megállapodások helye az EU versenyszabályozásában megengedhető versenytorzítás a gazdasági növekedés szolgálatában /
A fokozódó nemzetközi verseny új dilemma elé állította a közösségi jogalkotókat. A versenyszabályok részleges fellazítása aktívan hozzájárulna a gazdasági növekedéshez, viszont a jogrendszer ilyen irányú elmozdulása a versenyfeltételek torzulását eredményezné. A kérdés az, hogy milyen módon és mérté...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2013
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Innovációs rendszerek : szereplők, kapcsolatok és intézmények |
| Kulcsszavak: | Kutatásfejlesztés, Technológiai fejlődés, Fejlesztéspolitika - vállalati |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/32843 |
| LEADER | 05167naa a2200241 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta32843 | ||
| 005 | 20220210094134.0 | ||
| 008 | 161017s2013 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 1588-8533 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 100 | 1 | |a Czékus Ábel | |
| 245 | 1 | 2 | |a A K+F és technológiatranszfer megállapodások helye az EU versenyszabályozásában |h [elektronikus dokumentum] : |b megengedhető versenytorzítás a gazdasági növekedés szolgálatában / |c Czékus Ábel |
| 260 | |c 2013 | ||
| 300 | |a 263-277 | ||
| 490 | 0 | |a SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei | |
| 490 | 0 | |a Innovációs rendszerek : szereplők, kapcsolatok és intézmények | |
| 520 | 3 | |a A fokozódó nemzetközi verseny új dilemma elé állította a közösségi jogalkotókat. A versenyszabályok részleges fellazítása aktívan hozzájárulna a gazdasági növekedéshez, viszont a jogrendszer ilyen irányú elmozdulása a versenyfeltételek torzulását eredményezné. A kérdés az, hogy milyen módon és mértékben kell a versenyszabályokat megváltoztatni annak érdekében, hogy a gazdasági növekedésből származó előnyök felülmúlják a megengedett versenytorzítás negatív hatásait. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az Európai Unió szabályrendszerében a horizontálisan versengő vállalatok közötti K+F és technológiaátadási együttműködés hogyan járul hozzá ezen célkitűzés eléréséhez. A kérdés tárgyalásakor alapvető fontosságú a K+F és technológiatranszfer megállapodások jelenlegi szabályozásának bemutatása. A jogszabályi keret (azaz a két csoportmentességi rendelet) továbbra is biztosítja az uniós szintű versenyvédelmet, ugyanakkor az EU területén (együtt)működő vállalatok számára jogbiztonságot nyújt. A csoportmentességi rendeletekkel a jogalkotók célja a gazdasági növekedés és fejlődés előmozdítása volt; a K+F és technológiaátadási megállapodásoknak a kartelltilalom alóli kiemelése révén ugyanis vállalati és uniós szintű versenyképességi előnyök alakulhatnak ki. A K+F beruházások költségeinek megosztása további ösztönzőt jelent a részes vállalkozásoknak. Másrészről, a csoportmentességgel való visszaélés elkerülése érdekében nem engedélyezettek azon együttműködési formák, amelyek a piaci folyamatok súlyos korlátozásához vezetnének. A versenyszabályozást ebből kifolyólag csak olyan mértékben lehet a gazdaságösztönzés szolgálatába állítani, amennyiben nem okozza a verseny megszüntetését. Az uniós versenyszabályozás ezen „új” funkciójának kiterjesztését mindazonáltal alapos mérlegelésnek kell megelőznie. A szabályozásban egyre inkább előtérbe kerülő közgazdasági megközelítés erősítése ebbe az irányba mutat, de segíthet a jelenleg hatályos csoportmentességi rendeletek értékelése is. Growing international competition has brought about a new dilemma for Community legislation. Partial loosening of competition regulation could actively contribute to economic growth, while this shift of the regulation system would lead to distortions in the conditions of competition. The core task is to determine the manner and extent to which competition regulation should be reviewed; these changes should lead to an economic growth that overweighs the negative effects of the allowed distortions to competition. In our paper we examine how the R&D and technology transfer agreements between horizontally competing undertakings contribute to achieving this goal. To this end, it is essential to demonstrate the updated R&D and technology transfer block exemption regulations. The legal framework (that is, the two block exemption regulations) ensures the EU-level protection of competition while it provides legal certainty for the cooperating enterprises in the internal market of the EU. By introducing the block exemption regulations, the aim of policy makers was to spur economic growth as exempting the R&D and technology transfer agreements from the cartel ban enhances the competitiveness of undertakings and thus that of the EU as well. Sharing the R&D costs gives further impetus to this process. On the other hand, in order to avoid the misuse of the exemptions, agreements, which contain hardcore restrictions, are prohibited. Competition regulation could be dedicated to economic stimulation only to the extent at which competition is not eliminated. The expansion of the above described function of competition regulation has to be substantially considered. The increased significance of economic approach in the regulation shows into this direction but evaluation of the block exemption regulations could also serve these objectives. | |
| 650 | 4 | |a Társadalomtudományok | |
| 650 | 4 | |a Közgazdasági és gazdálkodástudományok | |
| 695 | |a Kutatásfejlesztés, Technológiai fejlődés, Fejlesztéspolitika - vállalati | ||
| 710 | |a Innovációs rendszerek: elmélet, politikák és mikroszereplők (2012) (Szeged) | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/32843/1/gtk_2013_263-277.pdf |z Dokumentum-elérés |