A jólét mérésének elméleti alapjai és problémái

A jólét definiálásának nagy hagyománya van a közgazdaságtanban, és a fogalom értelmezésének problémája újra és újra felmerül a mai szakirodalomban is. Tanulmányom áttekintést és kritikai összehasonlítást kíván adni a jelenleg meghatározó jóléti elméletekről: a haszonelvűségre épülő preferencia-utili...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Gébert Judit
Corporate Author: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság (2010) (Szeged)
Format: Book part
Published: 2012
Series:SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság
Kulcsszavak:Közgazdaságtan, Jólét
Subjects:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/30588
LEADER 02378naa a2200241 i 4500
001 acta30588
005 20220215103155.0
008 161017s2012 hu o 0|| hun d
022 |a 1588-8533 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Gébert Judit 
245 1 2 |a A jólét mérésének elméleti alapjai és problémái  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Gébert Judit 
260 |c 2012 
300 |a 303-317 
490 0 |a SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei 
490 0 |a Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság 
520 3 |a A jólét definiálásának nagy hagyománya van a közgazdaságtanban, és a fogalom értelmezésének problémája újra és újra felmerül a mai szakirodalomban is. Tanulmányom áttekintést és kritikai összehasonlítást kíván adni a jelenleg meghatározó jóléti elméletekről: a haszonelvűségre épülő preferencia-utilitarizmusról, a John Rawls-hoz köthető alapvető javak elméletéről, majd Amartya Sen képességszemléletéről. Az alapján, hogy milyen módon definiálják ezek az elméletek a jólétet, két csoport alakítható ki: formálisak és szubsztantívok. Először besorolom az említett elméleteket valamelyik csoportba, majd kritikai összehasonlítás alá vetem azokat. Végül őket javaslatot fogalmazok meg egy átfogó jóléti tipológiára. Defining prosperity has a long traditon in economics and this problem arises again and again in today's literature also. This paper takes stock of the dominant theories of welfare: preference-utilitarianism, basic goods approach related to John Rawls, and Amartya Sen's capability approach. Along what their method is, the theories are divided into two groups: formal theories and substantive theories. First I classify these theores into one of the two groups then I make a critical comparison between them. On this basis finally I propose a comprehensive typology of welfare, which can be the theoretical foundation of measuring welfare. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Közgazdasági és gazdálkodástudományok 
695 |a Közgazdaságtan, Jólét 
710 |a Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság (2010) (Szeged) 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/30588/1/gtk_2012_303-317.pdf  |z Dokumentum-elérés