A trianoni magyar-román államhatár határjeleinek története 1921-25

Landmarks indicate national boundaries. They are supposed to visualise the frontiers of a country. Neighbouring states have good relations if the extension of the countries is clearly established. Therefore, boundaries are being defined by descriptions, maps and actual landma...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Suba János
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2009
Sorozat:Közép-európai közlemények 2 No. 4-5
Kulcsszavak:Szónokyné Ancsin Gabriella, Történelemtudomány, Magyarország történelme
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/29753
LEADER 01345nab a2200193 i 4500
001 acta29753
005 20210505154606.0
008 161017s2009 hu o 0|| hun d
022 |a 1789-6339 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Suba János 
245 1 2 |a A trianoni magyar-román államhatár határjeleinek története 1921-25  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Suba János 
260 |c 2009 
300 |a 130-136 
490 0 |a Közép-európai közlemények  |v 2 No. 4-5 
520 3 |a Landmarks indicate national boundaries. They are supposed to visualise the frontiers of a country. Neighbouring states have good relations if the extension of the countries is clearly established. Therefore, boundaries are being defined by descriptions, maps and actual landmarks. The types (tergeminate, main, interposed) and forms of the boundary marks (stones) were established by the Hungarian–Roumanian Frontier Commission. On marshy terrain wooden boundary marks were used. Along the 10 sections of the 428 km border-line there were set as much as 3660 boundary marks. 
695 |a Szónokyné Ancsin Gabriella, Történelemtudomány, Magyarország történelme 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/29753/1/kek_006_007_130-136.pdf  |z Dokumentum-elérés