Sozialstruktur der Selbsständigen Frauen in den Ostslowakischen Städten an der Schwelle zur neuzeit am Beispiel Bardejov (Bartfeld)
E tanulmány arra vállalkozik, hogy forrásadatok alapján az egyedülálló asszonyokat állítsa a figyelem középpontjába. A városi társadalomban az adófizetőknek valamilyen, a termeléssel összefüggésben álló tevékenységet kellett folytatni. A fenti kötelezettségtől csak a családoknál szolgálók mentesülte...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Szeged
2002
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
116 |
| Kulcsszavak: | Társadalomtörténet - magyar - 17. sz., Nők helyzete - Magyarország - 17. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/2924 |
| LEADER | 02597nab a2200229 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta2924 | ||
| 005 | 20260130130321.0 | ||
| 008 | 161015s2002 hu o 000 hun d | ||
| 022 | |a 0324-6965 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 041 | |a ger | ||
| 100 | 1 | |a Marečková Marie | |
| 245 | 1 | 0 | |a Sozialstruktur der Selbsständigen Frauen in den Ostslowakischen Städten an der Schwelle zur neuzeit am Beispiel Bardejov (Bartfeld) |h [elektronikus dokumentum] / |c Marečková Marie |
| 260 | |a University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport |b Szeged |c 2002 | ||
| 300 | |a 71-76 | ||
| 490 | 0 | |a Acta Universitatis Szegediensis : acta historica |v 116 | |
| 520 | 3 | |a E tanulmány arra vállalkozik, hogy forrásadatok alapján az egyedülálló asszonyokat állítsa a figyelem középpontjába. A városi társadalomban az adófizetőknek valamilyen, a termeléssel összefüggésben álló tevékenységet kellett folytatni. A fenti kötelezettségtől csak a családoknál szolgálók mentesültek. A szerző a 17. század első feléből há- rom évet választott ki, az 1603-ast, 1619-est és az 1645-öst, s ezek adólistáinak adataiból kiindulva tekintette át az egyedülálló nők társadalmi szerepét. Kétfajta vizsgálati formát is bemutat, az egyik szerint egy hármas tagozódási rendszert állíthatunk fel: a termeléssel foglalkozó nők csoportja, a cselédek igen népes köre, s végül a napszámosok. A másik kategorizálás a háztulajdon szerint két csoportot különböztet meg: a tulajdonosokat és a bérlőket. Az utóbbi csoport 1603-ban még csak fele volt az előbbinek, de a további vizsgált években hirtelen növekedésnek indult. A módosabb egyedülálló nők tevékenységi köréhez a borkereskedelem és a lenvászon készítése tartozott. Ez utóbbi különösen fontos Bártfa történetében. Tőke híján inkább a gazdagabb városi tanácsosok kezében összpontosult a termelés nagyobb része. A munkafolyamatok elvégzésére nagymértékben alkalmaztak egyedülálló nőket. A város termelési kapacitásának stagnálása súlyosan érintette a tárgyalt társadalmi csoport két fontos rétegét is, míg a háztartásban élő cselédség életkörülményei csak közvetlenül függtek a munkaadók anyagi hátterétől. | |
| 650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
| 650 | 4 | |a Történettudomány és régészet | |
| 695 | |a Társadalomtörténet - magyar - 17. sz., Nők helyzete - Magyarország - 17. sz. | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/2924/1/historica_116_071-076.pdf |z Dokumentum-elérés |